A lengyel gazdaságnak szüksége van a külföldi munkavállalókra
január 31, 2022
Az Egyesült Királyság kormánya 2029-ig meghosszabbítja a szezonális munkavállalói vízum útvonalát
május 13, 2024
A magasan képzett munkavállalók létfontosságúak a modern gazdaságok számára, hiszen az innováció, a termelékenység és a növekedés motorjai.
Ezeket a munkavállalókat 25-64 év közötti, vezetői, szakmai, műszaki és társszakmai munkakörben foglalkoztatott egyénekként határozzák meg.
2022-ben mintegy 80 millió magasan képzett személyt foglalkoztatnak az EU-ban, ami a 25-64 éves korosztályban a teljes foglalkoztatott népesség 44,2%-át jelenti.
A magasan képzett munkavállalók regionális megoszlása jelentősen különbözött. A 241 bejelentett régió közül 106 elérte vagy meghaladta az uniós átlagot. 53 régióban a foglalkoztatott népesség legalább fele magasan képzettnek számított, a legnagyobb koncentrációban a fővárosban és a városi területeken. Figyelemre méltó, hogy a magasan képzett munkavállalók legmagasabb arányát mutató 14 régióból 12 fővárosi régió volt.
A 2022-ben a magasan képzettek legmagasabb arányú foglalkoztatásával rendelkező régiók közé tartozik Stockholm (Svédország, 73,6%), Utrecht (Hollandia, 68,9%), Luxemburg (67,4%) és Prov. Brabant Wallon (Belgium, 65,8%). A többi magas részesedéssel rendelkező fővárosi régió 62,6% és 65,6% között mozgott, többek között Belgium, Franciaország, Litvánia, Magyarország, Finnország, Németország, Lengyelország, Hollandia, Dánia és Csehország fővárosi régiói.
Ezzel szemben a vidéki területeken, a korábbi ipari központokban és a periférikus régiókban alacsonyabb volt a magasan képzett munkavállalók aránya. 2022-ben az EU 24 régiójában a 25-64 éves foglalkoztatottak kevesebb mint 29,5%-a számított magasan képzettnek. Ezek a régiók főként Európa délkeleti részén helyezkedtek el, köztük 10 régió Görögországban, 6 Romániában, 4 Bulgáriában, 3 ritkán lakott dél-spanyolországi régió és a horvátországi Panonska Hrvatska.
A legalacsonyabb a magasan képzett foglalkoztatottak aránya a görögországi Sterea Elláda (21,8%) és Ionia Nisia (22,3%) régiókban, valamint a romániai Sud-Muntenia régióban (22,8%).
A munkaerő- és készséghiány kezelése az EU-ban
A népesség elöregedése a csökkenő születési rátával párosulva a munkaerő csökkenéséhez vezetett, ami tovább súlyosbítja a problémát. Emellett a rendelkezésre álló készségek és a munkahelyi követelmények közötti eltérés tovább fokozta ezt a hiányt. Sok vállalkozás küzd a szakképzett munkaerő megtalálásával, ami hátráltatja a termelékenységet és a gazdasági növekedést.
A munkaerőhiány az EU-ban egyre nagyobb gondot jelent, és számos ágazatot érint, többek között az egészségügyet, a technológiát, az építőipart és a mezőgazdaságot.
A külföldi munkavállalók döntő szerepet játszhatnak a munkaerőhiány kezelésében és az EU gazdasági növekedésének ösztönzésében. A különböző ágazatokban, például az egészségügyben, a technológiában, az építőiparban és a mezőgazdaságban tapasztalható hiányosságok pótlásával hozzájárulnak a termelékenység fenntartásához és az alapvető szolgáltatások támogatásához. A külföldi munkavállalók gyakran sokféle készséget és perspektívát hoznak magukkal, ami elősegíti az innovációt és növeli az uniós vállalkozások versenyképességét globális szinten. Emellett a munkaerőpiaci hozzájárulásuk enyhítheti a munkaerőpiacra nehezedő nyomást.
az elöregedő népesség és a csökkenő születési arányszámok miatt, kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb munkaerő biztosítása. A külföldi munkavállalók jelenléte továbbá elősegíti a kulturális cserét és a sokszínűséget, gazdagítva az uniós országok társadalmi szerkezetét. A hatékony integrációs politikák és támogatási rendszerek elengedhetetlenek a külföldi munkavállalók előnyeinek maximalizálásához, biztosítva, hogy jól beilleszkedjenek a munkaerőpiacra és a társadalomba.
